És már írtam is nekem mi volt jó a 80-as években : banánért sorban állás,tv adás nélküli hétfők,ifiparki bulik,stb,stb. Szép hosszú írás lett, aztán beszélgettem a lányommal, és rájöttem, nem az a lényeg nekünk mi volt jó ,hanem az,hogy mindenkinek van egy pillanat az életében amikor jó neki fiatalnak lenni. Mert amikor anyósommal beszélgetek ő 83 éves és /most ne egy mamókát képzeljetek el, egy héten kétszer lejár a Balatonra egy kicsit kapirgálni ahogy ő szokta mondani / 25-ben született tehát a 40- es években volt fiatal, és olyan lelkesen beszél arról, nekik milyen jó volt abban a időben fiatalnak lenni .Pedig volt közben egy háború .Ott van az édesanyám ő a 60 -as években volt fiatal , szerinte is annyi mindenből kimaradtunk mert nem akkor voltunk fiatalok amikor például aput kitiltották a Csiliből, mert tánc közben úgy dobálta anyut ahogy azt az Elvis filmekben látta és ez abban az időben illetlenségnek számított, és szerinte nem volt akkora a bűnözés mint amikor én voltam fiatal, és ez már a 80-as évek.
Én meg szintén ezt mondom a lányaimnak akik a napjainkban élik át a 18 évesek gondtalan életét, hogy milyen jó volt nekünk, nem volt ekkora rohanás és ezt, hogy élveztük. Ők meg azt mondják megörültek volna abban az inger szegény környezetben amiben mi éltünk, és rájöttem mindenkinek azaz időszak volt csodás amiben éppen akkor volt fiatal, gondtalan. Amikor kinyílik a szeme és a tudata a világra , amikor először szerelmes.Nem volt csodás az a nap amikor megkaptad az első fizetésedet, és azt hitted hogy most már a felnőtt társadalom komoly tagja lettél.
Vagy amikor rájöttél, hogy az a fiú akivel eddig csak jártál többet jelent mint eddig bár ki más az életedben. A Duna parti séták. És az autók jaj hát azok valami csodák voltak. Emlékszem mentünk valahova és Zoli váltott, de a váltókar a kezébe maradt, majd oda adta fogjam míg lemegyünk apuhoz, hát ha megtudja szerelni, szerencse, hogy addigra már kettesben volt a kocsi, igy legaláb eltudtunk indulni! Ezek mind olyan megismételhetetlen emlékek.Na ezért van az, hogy mindenkinek más időszak jelenti azt a visszahozhatatlan ifjúságot, amit sem az előtte sem pedig az utána jövő korosztályok nem fognak megérteni.
Az osztálytalálkózok is arról szólnak hogy a mi időnkben milyen jó volt fiatalnak lenni. Akkor és csak akkor, csak nekünk volt a legjobb.
Hát nekem ezek jutottak eszembe erről.
Tovább gurítanám a labdát Duendének és Lekvároskuktának
4 megjegyzés:
:))
Tényleg lehet benne valami, hogy bele sem tudom képzelni magam, hogy milyen lehetett egy másik korosztálynak, csak az enyémet látom jónak. Látom a jobbat is a mostaniban, mégis az enyém, az az enyém. Én éltem meg, és micsoda emlékeim vannak... Jáááááááááááááj. De rég voltak.
Kocsis emlékeim nekem is vannak... És micsoda pasik társulnak hozzá, jesszusom, de rég volt. Megyeg, bőgök egy kicsit, aztán, mivel ma van a nagy ölelkezés napja, megölelem a hűtőt, mert itt nincs más, akit megölelnék...:)
Ez a kocsis pasi hála az égnek most is itt van velem, na én vele éltem át a felnőtté válás minden jó részét.Vele mentem először nyugatra
/ na ezt még ma is így mondom./ amíről egyszer majd mesélek, 20 napot röhögtünk végig, de ha belegondolok inkább most már 21 évet viháncoltunk végig.
Jaj Szepyke ne a hűtőt öleld meg ott a számítógép az legalább melegséget sugároz.
Krisztina, köszönöm a kérdésed, válaszoltam is rá. :)
És én is emlékszem ilyenekre, bizony... Madonna-korszak és David Bowie, a Queen, diszkók és napokon át tartó barátnői csevelyek és miegymás. És igen, a Balatoni nyarak is... :)
Szepyke, nincs egy jó nagy plüssmacid? :)
Megjegyzés küldése