Volt már veletek olyan, hogy álltok a sütő előtt és mint a gyerekek rácsodálkozol a kelttészta éledezésére:))) Komolyan ott álltam a sütő ajtaja előtt és nem tudtam betelni a látvánnyal ahogy a pita olyan szépen felfúvódik . Hát valami csoda volt:))) Mindig úgy érzem , hogy a kelttészta él :))
Szuszog, összeesik, növekszik, és hát a nyerstésztának is csodás illata van de a sülő tészta illata semmihez sem hasonlítható:))) Ahogy a lakást belengi ez az illat hát az valami mennyei:)))
Na elkészítettem életem első pitáját, és láss csodát felemelkedett, olyan bájosan pufika lett, és mit mondjak nagyon büszke voltam magamra:)) A receptet természetesen Limarától kölcsönöztem, és olyan pofon egyszerű, hogy nem is értem magam eddig mért nem csináltam , és az íze, hát az mennyei:)) Mindenki próbálja ki mert biztos siker:))) és ha nem töltőd meg csak úgy tépve is nagyon ízletes. pl tejfölt kanalazni vele:)))))
Hozzávalók:
- 3 dl langyos víz
- 2 tk só
- 2 ek olaj
- 50 dkg liszt
- 1 tk cukor
- 3 dkg élesztő
szép lassan felfúvódik , utána amikor már azt hinnénk hogy kipukkad szépen leereszt, de csak annyira, hogy ne legyen olyan lufi kinézete:) Ez kb olyan 5-6 perc:) kettesével süssük, így van esélyünk, hogy nem égetjük meg magunkat, ezt tapasztalatból mondom:( Amikor kész rácsra tesszük hűlni. És igen az elsőt rögtön ketté kell vágni csak hogy meggyőződjünk, hogy tényleg olyan zsebes pitát sűtőttünk hát igen a kíváncsiság az ott munkált bennem. És láss csodát sikerült!!!!!!!!!!!!!!!
2 megjegyzés:
Én is megcsináltam egyszer, és ugyanez volt... ültem a sütő előtt és csak bámultam!:)
És igen, tényleg meg kell nézni, hogy zsebes e.
Viszont én megsütöm lángon a tűzhelyen, mert imádom, ha kicsit kokszos, és füstös az íze!:)
Nagyon szép lett :))
Még én sem próbáltam sosem, de most meggyőztél!
Megjegyzés küldése