Pita

Volt már veletek olyan, hogy álltok a sütő előtt és mint a gyerekek rácsodálkozol a kelttészta éledezésére:))) Komolyan ott álltam a sütő ajtaja előtt és nem tudtam betelni a látvánnyal ahogy a pita olyan szépen felfúvódik . Hát valami csoda volt:))) Mindig úgy érzem , hogy a kelttészta él :))
Szuszog, összeesik, növekszik, és hát a nyerstésztának is csodás illata van de a sülő tészta illata semmihez sem hasonlítható:))) Ahogy a lakást belengi ez az illat hát az valami mennyei:)))
Na elkészítettem életem első pitáját, és láss csodát felemelkedett, olyan bájosan pufika lett, és mit mondjak nagyon büszke voltam magamra:)) A receptet természetesen Limarától kölcsönöztem, és olyan pofon egyszerű, hogy nem is értem magam eddig mért nem csináltam , és az íze, hát az mennyei:)) Mindenki próbálja ki mert biztos siker:))) és ha nem töltőd meg csak úgy tépve is nagyon ízletes. pl tejfölt kanalazni vele:)))))
Hozzávalók:

• 3 dl langyos víz
• 2 tk só
• 2 ek olaj
• 50 dkg liszt
• 1 tk cukor
• 3 dkg élesztő

A hozzávalókból lágy tésztát készítek, és kb 1 órát kelesztem, majd lisztezett deszkán kis golyókat formálok, letakarom és kb 10 percig pihentetem, majd a golyókat kb 2-3 mm vékonyra kinyújtom, a sütőt 220 fokra melegítem, és simán a rácsra teszem a kilapított golyókat, és ha tehetjük, nézzük ahogy az a lepényke egyszer csak elkezd éledezni:))))
szép lassan felfúvódik , utána amikor már azt hinnénk hogy kipukkad szépen leereszt, de csak annyira, hogy ne legyen olyan lufi kinézete:) Ez kb olyan 5-6 perc:) kettesével süssük, így van esélyünk, hogy nem égetjük meg magunkat, ezt tapasztalatból mondom:( Amikor kész rácsra tesszük hűlni. És igen az elsőt rögtön ketté kell vágni csak hogy meggyőződjünk, hogy tényleg olyan zsebes pitát sűtőttünk hát igen a kíváncsiság az ott munkált bennem. És láss csodát sikerült!!!!!!!!!!!!!!!